A rendelet célul tűzi ki, hogy az új és már meglévő vegyi anyagok 11 év alatt fokozatosan azonos eljárás alá essenek. A rendelet elsődleges célja, hogy az egységes és átfogó szabályozással biztosítsa az emberi egészség és a környezet védelmét, a fenntartható fejlődést, a versenyképesség megtartása mellett. Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az adatok dokumentálásáért, hanem a vegyi anyagok használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az ipar lesz a felelős, sőt a felelősség kiterjed az egész gyártási láncra. A tervezet szerint a vegyi anyagokkal foglalkozó vállalatoknak biztonságosabb anyagokkal kell majd helyettesíteniük a 200 legveszélyesebb vegyi anyagot és több mint 1500 anyag esetében igazolniuk kell, hogy azokat megfelelően kezelik. A tagállamok megállapodtak, hogy a felállítandó Vegyi Hivatal az engedélyeket nem öt évre adja majd ki, hanem minden anyagnál külön időkorlátot szab meg. A jogszabályban bennmaradt a Parlament regisztrációval kapcsolatos javaslata, ám kötelezővé tették az információcserét az egy anyag-egy regisztráció elvétől való eltérés korlátozásával.   

A REACH jogszabálycsomagot a Parlament plenáris ülése első olvasatban 2005. november 17-én szavazta meg, második olvasatban 2006. december 13-án fogadta el. 

További információ itt olvasható. 

lásd: Lisszaboni Szerződés. További információ itt található. 

Egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk.

A Magyarországnak 7 régiója van, melyek a következőek: 1. Közép-magyarországi Régió, 2. Észak-magyarországi Régió, 3. Nyugat-dunántúli Régió, 4. Dél-alföldi Régió, 5. Dél-dunántúli Régió, 6. Közép-dunántúli Régió, 7. Észak-alföldi Régió.

A Régiók Bizottságát a Maastrichti Szerződés hozta létre abból a célból, hogy a helyi és regionális szervek közvetlen beleszólást kapjanak a Közösségek munkájába. További információ itt olvasható.

Olyan általános hatályú közösségi jogi norma, ami minden részletében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése esetén az együttdöntési eljárás az EU rendes jogalkotási eljárásává válik, azaz a kivételes esetektöl eltekintve ez az eljárás kerül alkalmazásra a jogalkotás során.

Az Amszterdami Szerződést követően a harmadik pillér területe. A bel- és igazságügyi együttműködés azon témakörei, amelyek Amszterdam után is megmaradtak a kormányközi együttműködés szintjén, és nem kerültek közösségi szintre, azaz az első pillérbe.

Az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződések, amelyeket 1957. március 25-én írtak alá, és 1958. január 1-jén léptettek életbe. Az EGK-t létrehozó szerződés bevezető részében fogalmazódtak meg az európai integráció legfontosabb céljai (pl. az európai népek integrációja, az országok gazdasági és társadalmi előrehaladása, a foglalkoztatás növelése, a jólét emelése, a béke és a szabadság megőrzése).