Az abszorbciós kapacitás azt mutatja meg, hogy egy ország (vagy szervezet) mennyi támogatást tud fogadni és hatékonyan felhasználni.

A francia eredetű kifejezés magyar jelentése: közösségi vívmányok. Az EU teljes joganyagát jelenti. A közösségi jog forrásai az alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések (elsődleges joganyag); a Közösség jogi aktusai (másodlagos joganyag); a közösségi jog általános elvei; a Közösség harmadik államokkal kötött nemzetközi egyezményei.

Az imént felsorolt jogforrások kötelező erővel bírnak, azonban a Közösség által kibocsátott szabály- és intézkedéstömeg ennél sokkalta kiterjedtebb.

A kötelező erővel nem rendelkező ajánlások, vélemények, célkitűzések stb. a jogilag kötelező erővel bíró jogforrásokkal együtt alkotják az ún. acquis communautaire-t (közösségi vívmányok).

Az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák ezeket.

Az a folyamat, melynek során egy csatlakozni kívánó ország és az Európai Bizottság szakértői a csatlakozási tárgyalások keretében megvizsgálják, hogy az ország jogrendje milyen fokon és mely pontokon felel meg az uniós jogszabályoknak, illetve mely területek igényelnek további közelítést.

A közlekedésügyet szabályozó európai egyezmény rövidítése. Tartalmazza a gépjárművezetők védelmére vonatkozó szociális szabályokat is.

Az Agenda 2000 elnevezésű dokumentumot hosszú vita után 1999. március 25-én a berlini csúcson fogadták el az Unió állam- és kormányfői. A dokumentum a XXI. századba átlépő Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bővítés, a globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség magas szintjének mérséklése, a negatív demográfiai perspektíva kezelésének igénye, a külkapcsolati rendszer fokozottabb összehangolása és hatékonyságának növelése. A dokumentum a 2000-tôl 2006-ig terjedő időszakra elkülönítve határozza meg (5+1 országra vetítve) a kibővítéssel kapcsolatos költségeket és az EU költségvetési alapelveit.

Nem kötelező erejű jogi aktus, amelyet azonban a nemzeti bíróságoknak, ha a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, figyelembe kell venniük. Az ajánlás általában a címzettekhez cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaz meg.

2000. június 23-án Cotonouban (Benin) kötött együttműködési megállapodás, amely a Loméi Egyezmény folytatásaként értékelhető. A korábbi kereskedelmi megállapodásokhoz képest szélesebb politikai és gazdasági együttműködésre épül. Az egyezményt 25 évre kötötték úgy, hogy ötévente felülvizsgálják, és ötévente határoznak az EU által nyújtott segélyekre vonatkozó pénzügyi keretekről is. Kuba nem csatlakozott a megállapodáshoz.

Azok az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (African, Caribbean and Pacific Countries), amelyek egyes EU-tagállamok korábbi gyarmatai voltak, s amelyeket emiatt tradicionálisan különleges kapcsolat fűz korábbi gyarmattartóikhoz. Ezekkel az államokkal kötötte meg az EK, a viszonzás nélküli szabad piacra jutást biztosító korábbi Loméi Egyezményeket, valamint azok utódjaként a jelenleg hatályos AKCS-EK Partnerségi Megállapodást.

A II. világháborút követően Jean Monnet, Robert Schumann, Altiero Spinelli, Paul Henri Spaak és más politikusok a kontinens népeinek békés egymás mellett éléséről álmodoztak. Schumann Monnet-val együtt dolgozta ki a híres Schumann-tervet, melyet 1950. május 9-én tárt a nyilvánosság elé. Ezt a napot tartják az Európai Unió születésnapjának.

A belső piac lényegét a négy alapszabadság adja. Ezek: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad, akadálymentes áramlása a tagállamok között.

Az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957), az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), az Amszterdami Szerződés (1997), valamint a Nizzai Szerződés (2001) összefoglaló neve.

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért. Az Európai Parlament harmadik legnépesebb képviselőcsoportja 101 taggal. Soraik közt az Európai Liberális Demokraták (ELDR) pártszövetség tagjain kívül néhány független olasz, francia és litván képviselő is megtalálható.

Az Európai Unió katonai békefenntartó műveletének elnevezése Bosznia-Hercegovinában. A 2004. decemberében elindított akcióban 7000 EUFOR katona vett részt. Létszámukat 2007-ben 2500 főre csökkentették.

Az Amszterdami Szerződés az általános értékelések szerint elmaradt a várakozásoktól, mivel a legnagyobb horderejű és a legkeményebb kompromisszumokat igénylő kérdéseket (szavazati súlyok átalakítása, minősített többség drasztikus kiterjesztése, Bizottság összetételének átalakítása) elhalasztotta. Ezeket az elhalasztott, a bővítéshez elengedhetetlen reformokat nevezzük összefoglaló néven „amszterdami maradékoknak” (Amsterdam Left-overs).

Mivel jelentősebb újításai és előrelépései ellenére, az Amszterdami Szerződés inkább egy félbehagyott szerződés képét hagyta maga után, ezért a tagállamok az 1999. júniusi kölni, majd a decemberi helsinki csúcson úgy döntöttek, hogy a 2000. évi kormányközi konferenciáknak az „amszterdami maradékok” megoldásával kell foglalkoznia. Az ennek eredményeként 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés feladata lett, hogy alkalmassá tegye az EU-t újabb tagállamok befogadására.

Az „amszterdami maradékok” kérdését tehát a Nizzai Szerződéssel sikerült rendezni.

A Római és a Maastrichti Szerződéseket módosító Amszterdami Szerződést 1997 októberében írták alá az állam- és kormányfők. A szerződés 1999. május 1-jén lépett hatályba. Bár az Amszterdami Szerződés számos területen elmélyíti az Unió közös politikáját, a legjelentősebb módosításai a bel- és igazságügyi együttműködés területét érintik.

A szubszidiaritás mellett az Európai Unió működésének és döntéshozatalának másik alapelve. Az arányosság elve szerint az uniós intézkedések csak addig terjedhetnek, amíg elérik a Szerződésekben meghatározott célkitűzéseket.

Az Európai Bizottság véleménye arról, hogy a csatlakozási kérelmet benyújtó ország felkészültsége alapján mennyire tesz eleget az uniós tagság követelményeinek. A Bizottság Magyarország felkészültségéről 1997 nyarán tette közzé véleményét.