Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a magyar előírások különbséget tesznek az Európai Gazdasági Térség (EU + Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Svájc állampolgárai, valamint a "külföldi állampolgárok" (harmadik országok állampolgárainak) magyarországi foglalkoztatása között.

I. Az EU/EGT, illetve a svájci állampolgárok munkavállalása

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló többször módosított 355/2007. (XII. 13) Korm. rendelet szabályai az irányadók.

A rendelet értelmében 2009. január 1-jétől az EU/EGT, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon.

Ez azt jelenti, hogy 2009. január 1-jétől Magyarország a közösségi jogot alkalmazza munkavállalók szabad áramlása területén.

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek köre jelenleg tehát a belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén állampolgárokra és - állampolgárságtól függetlenül - hozzátartozóira terjed ki.

Fontos továbbá, hogy a rendelet hatálya kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra azonban nem terjed ki.

Bár munkavállalási engedély a továbbiakban nem szükséges, a bejelentési kötelezettség azonban megmarad, illetve a bejelentendő személyek köre tovább bővül.

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni valamennyi szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását/munkavállalását.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.

A bejelentésre kötelező formanyomtatvány nem létezik, ezért azt szabadon, bármilyen, utólag bizonyítható formában meg lehet tenni.

A bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

A bejelentés teljesítését a munkaügyi központ igazolja, és a bejelentésről nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatás megkezdésének. A jogviszony megszűnését is be kell jelenteni.

II. A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatása

Minden más olyan ország állampolgára, aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, azaz az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívüli területről érkezik, harmadik országbeli állampolgárnak minősül.

Ezen ún. harmadik országbeli állampolgár munkavállalására a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (7.§), illetve a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010 (V.13.) SZMM rendelet vonatkozik.

„A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében a külföldi állampolgár Magyarországon - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - csak engedély alapján végezhet munkát.

A 16/2010 (V.13.) SZMM rendelet rendelet szerint az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be a foglalkoztatás helye szerinti illetékes munkaügyi központnál.

A munkaügyi központ az engedélyt akkor adja ki, ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetíttek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, vagy az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárát, illetőleg hozzátartozóját, akit külön jogszabály alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetőleg a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

Az engedély kiadásának feltétele továbbá, hogy a külföldi megfeleljen az alkalmazási feltételeknek.

A jogszabály alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben nyújtott be, vagy 60 napnál régebben nyújtotta be, de azt legalább 60 naponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően 60 napnál nem régebben történt.

A harmadik országok állampolgárai számára munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki a munkaügyi központ a munkavállalási engedélyt:

A kérelmet a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány valamennyi rovatát hiánytalanul, írógéppel, vagy nyomtatott nagybetűvel olvashatóan kell kitölteni.

Ha a szakképzettség, illetve végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma (bizonyítvány) honosítására (elismerésére) hatáskörrel rendelkező szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma (bizonyítvány) honosításához (elismeréséhez) szükséges feltételek fennállnak-e.

A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást - így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését - kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.

A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében hiteles fordítás és hiteles másolat készítésére az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar diplomáciai képviseletek, továbbá a nyelvi közjegyzők, illetőleg közjegyző helyettesek jogosultak.

Magyar nyelvű okiratról hiteles másolatot közjegyző készíthet. A munkaügyi központ a felsoroltakon kívül a munkáltató tevékenységére és működésére vonatkozóan további iratokat is kérhet. Az ügyben hozott határozatot a munkaügyi központ a kérelmet előterjesztő foglalkoztatónak postai úton küldi meg.

A harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól a 355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet szól.

Bővebb tájékoztatás a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál kérhető.

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos dokumentumok honlapunkról is letölthetők:

A magyarországi munkaerő-piaci szabályokról, statisztikákról, a magyarországi Euroguidance, a Nemzeti Pályainformációs Központ 2011-es anyagából lehet részletesen tájékozódni, az összefoglaló elérhető angol nyelven is.

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Partnereink: