Ezzel együtt elfogadták a Parlament házszabályának módosítását is. Ez már figyelembe veszi a 18 új képviselő érkezését és az új költségvetési eljárást. Az új képviselői helyek elosztásáról már korábban döntés született, Magyarország képviselőinek száma nem változik. A 18 új képviselő 12 különböző tagországból érkezik.
A jelentések vitájában felszólalt Szájer József, aki üdvözölte, hogy az EP jogköre jelentősen kiszélesedett. Hangsúlyozta ugyanakkor: arra is ügyelni kell, hogy ne lehessen visszaélni ezekkel a jogokkal. "Láthattuk a Lisszaboni Szerződés ratifikációja során, hogy egyetlenegy ember, egyetlenegy köztársasági elnök milyen módon tudott játszani az egész rendszerrel, éppen ezért csak olyan biztosítékokat szabad beépíteni, amelyekkel nem lehet a végsőkig visszaélni" - fogalmazott.
Tabajdi Csaba a vitában elégedettségét fejezte ki, hogy a Parlament egyértelműen letette a garast az uniós Alapjogi Charta mellett. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy "nagyon pontosan tisztázni kell, hogy a Lisszaboni Szerződéssel és az Alapjogi Chartával a közösségi jognak pontosan mely elemei azok, amelyekre joga van mind a Bizottságnak mind a Parlamentnek reagálni, mert akkor a jövőben elkerülhető lesz, hogy olyan fontos problémák, mint például a szlovákiai nyelvtörvény ügyében Jacques Barrot vagy Leonard Orban biztos azt mondja, hogy ez nem közösségi kompetencia".
A témával kapcsolatos másik felszólalásában Tabajdi arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződés alapján felálló uniós külügyi szolgálat kiépítésekor vegyék figyelembe az arányosság elvét a régi és az új EU-tagországok között.
Balczó Zoltán szerint üzenete van annak, hogy megszülettek a személyi döntések a Lisszaboni Szerződéssel összefüggésben. Úgy vélte, ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság, a tagországok kormányait képviselő Tanács és az EP között továbbra is egyensúlytalanság van.
