Az Alapvető Jogok Európai Chartájánál kivételesen nem az az újdonság, hogy megszületett, hanem hogy a Lisszaboni Szerződés úgy hivatkozik az Alapjogi Chartára, mint az Unió jogilag kötelező erejű garanciáinak, illetve azoknak a jogoknak a gyűjteményére, melyekkel az EU megítélése szerint valamennyi európai polgárnak rendelkeznie kell. Maga a dokumentum már 2000-ben, a Nizzai Szerződés elfogadásakor létezett, de akkor még csak politikai nyilatkozatként.

A Charta - hat fejezetben és 54 cikkben - részletesen felsorolja és elmagyarázza, hogy mik az európai polgárok alapvető emberi, politikai és szociális jogai. Mindezek nem most definiált új jogok, hanem a meglévők átfogó, mindenki számára átlátható összegzése. Támpontul szolgál az állampolgárok számára, és egyúttal - amennyiben erre szükség volna - mércéül is szolgálhat annak megítélésére, hogy valamely tagállam megsérti-e az alapvető jogok bármelyikét.

Fontos megszorítás ugyanakkor, hogy a Charta csak akkor jelenthet közvetlen hivatkozási alapot, ha valamely ügyben közvetlenül uniós intézmények, uniós jogszabályok, vagy az utóbbiakból származtatott nemzeti törvények érintettek. Önmagában a Charta nem ruházza fel új hatáskörökkel az Uniót és nem módosítja annak jogköreit.

A charta tartalma

Az Alapjogi Charta szerint „Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben.

A szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.”

Az Alapjogi Chartában szereplő jogok

A Charta legnagyobb jelentősége, hogy egyetlen dokumentumban foglalja össze a nemzeti és nemzetközi jogban már régóta szereplő, azonban mindeddig széttagolt alapvető jogokat, amelyeket hat csoportba sorol:

1. Méltóság

• Az emberi méltóság sérthetetlen
• minden embernek joga van az élethez, senkit nem lehet halálra ítélni vagy kivégezni,
• mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez,
• a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma,
• a rabszolgaság és kényszermunka tilalma.

2. A Szabadságok közé tartoznak a következő jogok:

• mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz,
• a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog,
• mindenkinek joga van a személyes adatok védelméhez,
• házasságkötéshez és családalapításhoz való jog,
• a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság,
• a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága,
• a gyülekezés és az egyesülés szabadsága,
• a művészet és a tudomány szabadsága,
• oktatáshoz, munkavállaláshoz való jog,
• a tulajdonhoz való jog, a vállalkozás szabadsága,
• védelem a kiutasítással szemben, menedékjog.

3. Az Egyenlőség címben a Charta a törvény előtti egyenlőség mellett kiemeli a gyermekek, az idősek és a fogyatékosok jogait valamint a megkülönböztetés tilalmát, illetve a nők és férfiak közötti egyenlőséget.

4. A Szolidaritás kategóriájába tartoznak elsősorban a munkával, családdal, egészség-, környezet- és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogok.

5. A Polgárok jogai közé tartozik az aktív és passzív választójog az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon, az európai ombudsmanhoz és az Európai Parlamenthez való fordulás joga, illetve a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, valamint a diplomáciai védelemhez való jog.

6. Az Igazságszolgáltatás címben a Charta a következő jogokat sorolja fel:

• A hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog
• Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog,
• A bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei,
• A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma.

Az Európai Parlament 2007. november 29-én hagyta jóvá az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amelyet az uniós intézmények vezetői 2007. december 12-én írtak alá.

Az Alapjogi Charta szövege

Tweet